Mi a különbség a környezeti hatásvizsgálat és a stratégiai környezeti vizsgálat között?
Egyszerűen megfogalmazva: ami a konkrét projektek szintjén a környezeti hatásvizsgálat (KHV), az a szakpolitikák; azaz a programok, tervek szintjén a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV).
Mindkét vizsgálat a várható környezeti hatásokat hivatott értékelni, azonban az SKV jellemzően nem konkrét helyszínen megvalósuló konkrét projekt(ek)et vizsgál, ezért a KHV-val szemben a kibocsátások konkrét mértékének számszerűsítése és a vonatkozó határértékekkel való összevetése sem lehetséges.
Az SKV, a KHV-tól eltérően többkörös egyeztetési kötelezettséggel jár, mind a készítendő értékelés konkrét tartalma, részletezettsége (tematika) kapcsán ki kell kérni a környezet védelméért felelős szervek véleményét, mind pedig az elkészült környezeti értékelésről ki kell kérni a környezet védelméért felelős szervek és a nyilvánosság véleményét.
Említést érdemlő különbség továbbá, hogy az SKV esetén a környezet védelméért felelős szervek tágabb körének bevonása a szakmai véleményezésbe, a véleményezés lebonyolítása a kidolgozó feladata, éppúgy, mint a nyilvánosság informálása, bevonása, ideértve országhatáron átterjedő jelentős hatás feltételezése esetén az érintett ország bevonását is a konzultációba.
Ki a kidolgozó az SKV szempontjából?
Az SKV tárgyát képező terv/program kidolgozásáért felelős szerv. A terv, program kidolgozója felel a stratégiai környezeti vizsgálat elkészíttetéséért is, azonban magának a környezeti értékelésnek a végzése szakértői jogosultságokhoz kötött.
Ki végezhet stratégiai környezeti vizsgálatot?
A stratégiai környezeti vizsgálatot, települési környezeti értékelést az egyes részszakterületeken szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő(k)nek kell elkészíteniük.
Honnan lehet tudni, hogy szükséges-e SKV?
A programok bizonyos köre eleve SKV-kötelezett, egy másik csoport esetében a kötelezettség a várható környezeti hatásuk jelentőségének függvénye.
Mindenképpen környezeti értékelést kell végezni a 2/2005 (I.11.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt tervekre, programokra, valamint minden olyan tervre, programra, amely a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás, energetika, ipar, szállítás, közlekedés, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, elektronikus hírközlés, idegenforgalom, regionális fejlesztés számára készül, és keretet szab olyan tevékenységek vagy létesítmények jövőbeli hatósági engedélyezése számára, amelyek a környezeti hatásvizsgálatról szóló külön jogszabály mellékletében szerepelnek, azonban függetlenül az ott megadott küszöbértéktől és területi megkötéstől, vagy jelentős káros hatással lehet Natura 2000 területre vagy a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet alapján kijelölt víztestekre vagy nyilvántartott védett területekre.
A várható környezeti hatások jelentőségétől függően lehet szükséges a környezeti vizsgálat a település egy részére készülő szabályozási tervnél, helyi építési szabályzatnál, továbbá általában minden olyan helyi szinten kis terület használatát meghatározó terv, program esetén, illetve minden olyan, környezethasználatot jelentő tevékenységek vagy létesítmények jövőbeli hatósági engedélyezése számára keretet szabó egyéb tervnél, programnál, melyre nem alapból kötelező a környezeti vizsgálat lefolytatása, valamint a stratégiai környezeti vizsgálatra kötelezett tervek, programok kisebb módosításánál. Az SKV szükségességének eldöntésébe be kell vonni a környezet védelméért felelős szerveket.
Mi az a települési környezeti értékelés?
A települési környezeti értékelés a településrendezési eszközök és településtervek, illetve ezek módosításainak stratégiai környezeti vizsgálata. A települési környezeti értékelés tartalmára vonatkozóan a 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 2. melléklete rendelkezik, egyébiránt a települési környezeti értékelés tekintetében is a 2/2005 (I.11.) Korm. rendelet (https://njt.hu/jogszabaly/2005-2-20-22) előírásai az irányadóak.
Mennyi időt vesz igénybe a stratégiai környezeti vizsgálat?
Ideális esetben az SKV együtt készül a tárgyát képező tervvel/programmal, javaslataival formálva annak tartalmát, mérsékelve az esetleges kedvezőtlen hatásokat és elősegítve, erősítve a kedvező hatásokat.
Az SKV folyamat időigénye szempontjából meghatározó továbbá a tematika, majd a környezeti jelentés egyeztetése, mindkét esetben minimum 30 napos véleményezési időszakot ír elő a 2/2005 (I.11.) Korm. rendelet , melynek végén a beérkezett észrevételek alapján mind a vizsgálat, mind pedig ez alapján a vizsgálat tárgyát képező terv/program módosítása szükséges lehet. (Amennyiben a környezeti vizsgálat szükségessége is eldöntendő, az a tematika egyeztetésével összevonható.)
Országhatáron átterjedő jelentős hatás feltételezése esetén az érintett ország környezetvédelemért felelős minisztériumának megkeresése, és amennyiben részt kíván az adott ország venni a konzultációban, akkor a konzultáció módjáról, menetéről való megegyezés, a konzultációk lefolytatása, valamint az ehhez szükséges fordítások időszükségletével is számolni kell.
Összességében minimum 4-6 hónapos folyamatról beszélhetünk, melynek megkezdését semmiképpen nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni.