Felkapott kifejezés lett napjainkra az eredetileg a fizikából származó reziliencia (rugalmas ellenállóképesség). Használja például a pszichológia, az ökológia, de még vállalatok, sőt, vállalkozások esetében is értelmezhető, az utóbbi években pedig az éghajlatváltozás kapcsán is egyre gyakrabban hallhatjuk.
Mi a csuda az a klímareziliencia?
A klímareziliencia, más néven éghajlatváltozási reziliencia az éghajlatváltozás már érzékelhető, illetve a jövőben várható hatásaira való felkészülés, a hatásokból való helyreállás, felépülés és a hatásokhoz való alkalmazkodás képessége.
A fenti definícióból talán már sejthető, hogy az éghajlatváltozási reziliencia biztosítása jóval több, mint a hőségriadó tervekből, UV-riadó tervekből, vagy a munkavédelmi oktatásból ismerős, szükséges, ám sokszor csak „tüneti kezelést” nyújtó olyan intézkedések, mint hogy nyáron a szabadban viseljünk kalapot, vagy hogy igyunk sok vizet.
Miért fontos a klímarezilienciával foglalkozni?
Napjainkban aligha akad a Kárpát-medencének olyan lakója, aki az egyre gyakoribb extrém időjárási eseményeken keresztül ne érzékelné a saját bőrén az éghajlat változását. Egyfelől mind forróbb nyarak, perzselő napsütés, másfelől egyre ritkább fehér karácsony. Pusztító szárazság, aztán hirtelen és extrém mennyiségben lezúduló csapadék. Rekordokat döntögető erősségű szelek, vegetációs tüzek. És a következmények? Áramkimaradás, vízkorlátozás, funkcióját betölteni képtelen csapadékvíz-elvezetés, eltűnő gyümölcsök, trópusi betegségek, elnyúló allergiaszezon, hőguta, hogy csak néhányat említsünk. Bár a klímaváltozásnak tagadhatatlanul vannak pozitív következményei, a negatív hatások jellemzően messze felülmúlják a kedvező hatásokat és már hazánkban is évről-évre emberéleteket követelnek. A téma iránt bővebben érdeklődők az aktuális hazai helyzetről a tájékozódást kezdhetik például itt: Huszár A., Koczóh L., Schaffhauser T., et al. (2023): Magyarország Első Klímaalkalmazkodási Előrehaladási Jelentése. Green Policy Center, Budapest.
Tévúton jár azonban, aki a kellemetlen, akár tragikus következményekért kizárólag az éghajlatváltozást okolja, az okozott károkhoz helytelen gyakorlatainkkal, rossz döntéseinkkel mi magunk is hozzájárulunk. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy léteznek olyan megoldások, amelyekkel a klímaváltozás kockázatai csökkenthetők, következményei enyhíthetők. A káros hatásokkal szembeni reziliencia biztosítása ezért mindannyiunk elemi érdeke és felelőssége.
A reziliencia általában, és ezen belül az éghajlatváltozási reziliencia is, számtalan kontextusban értelmezhető; nem csak a társadalom különböző szintjein (egyén, család, társadalom), hanem földrajzi viszonylatban (település, térség, régió stb.) is, de beszélhetünk egyebek mellett szervezetek, iparágak, az (vagy egy-egy) infrastruktúra (klíma)rezilienciájáról, ahogy természetesen egyes beruházások, fejlesztések tekintetében is van létjogosultsága a fogalomnak.
Szabályozás és kötelezettségek
Akár magánemberként is lehetőségünk van minél jobban felkészülni az éghajlatváltozásra, a közigazgatás, valamint a gazdaság egyes szereplői számára pedig elengedhetetlen, illetve kötelező.
A települési önkormányzatok például Klímastratégiát (éghajlatváltozási stratégiát), illetve Fenntartható Energia és Klíma Akciótervet (SECAP) készítenek, illetve – ezek alapján – egyebek mellett az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló konkrét beruházásokat valósítanak meg.
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek és létesítmények esetében az engedélyezési eljárás során szükséges vizsgálni az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdéseket; az üvegházhatású gázok kibocsátását és az alkalmazkodást. A hatásvizsgálatok során alkalmazott módszerek természetesen a nem hatásvizsgálat-köteles létesítmények, tevékenységek rezilienciájának biztosításához is használhatóak.
Hogyan mérhető a klímareziliencia?
Arról, hogy egy létesítmény, egy infrastruktúra(elem), vagy akár csak egy berendezés, eszköz és a hozzá kapcsolódó szolgáltatás, tevékenység kellően felkészült-e az éghajlatváltozás már érzékelhető, illetve jövőben várható hatásaira, klímareziliencia vizsgálattal, más néven éghajlatváltozási rezilienciavizsgálattal tudunk meggyőződni.