Felismerve a klímaváltozás ma már mindnyájunk által érzékelhető, egyre súlyosbodó következményeit, az Európai Unió kiemelt figyelmet fordít az éghajlatváltozásra történő felkészülésre, a klímabiztossá tételre. 2021 óta az európai uniós forrásokból támogatott, előreláthatólag öt évnél hosszabb élettartamú infrastruktúra fejlesztések esetében biztosítani szükséges egyfelől, hogy a projekt a potenciális hosszú távú éghajlati hatásoknak ne legyen kiszolgáltatva, másfelől, hogy érvényesüljön az energiahatékonyság elve és a projekt üvegházhatásúgáz-kibocsátása ne álljon ellentétben a 2050-re elérendő klímasemlegességi célkitűzéssel. Ennek elősegítése érdekében az Európai Bizottság kidolgozott egy vizsgálati módszertant a 2021-2027 közötti időszak infrastruktúrába, illetve fizikai eszközökbe történő beruházásaira vonatkozóan (az angol nyelvű technikai iránymutatás innen tölthető le: https://ec.europa.eu/newsroom/cipr/items/722278/en).
Magyar nyelven a vizsgálat az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat (klímareziliencia-vizsgálat) nevet viseli. A vizsgálathoz készült útmutató hazai körülményekre adaptált változata az Útmutató az infrastrukturális projektek éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatának elvégzéséhez 2021-2027 (Klímareziliencia útmutató), mely a pályázáshoz szükséges dokumentumok között található meg, itt: https://www.palyazat.gov.hu/programok/szechenyi-terv-plusz.
Alapvetően minden, infrastruktúra-elem(ek) fejlesztését célzó – az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alap Pluszból, a Kohéziós Alapból, az Igazságos Átmenet Alapból, az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra Alapból, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból, a Belső Biztonsági Alapból, az Európai Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből, az InvestEU Alapból – támogatott projekt esetében éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatot kell végezni.
Az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat két részből, a klímasemlegességi és klímaalkalmazkodási részvizsgálatból és két-két szakaszból – átvilágítás és részletes elemzés szakasza – áll.
A legtöbb fejlesztés esetén a klímasemlegességi részvizsgálat nagyon röviden lezárható. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005 (XII.25.) Korm. rendelet hatálya alá nem tartozó tevékenységek esetén egészen biztosan nem szükséges, és még a Korm. rendeletben szereplő tevékenységek közül is csak egy szűkebb tevékenységkör esetén jön szóba ezen részvizsgálat elvégzése.
Egyszerűsített vizsgálat
A hazai gyakorlatban egyes, kisebb fejlesztések esetében a pályázat kiírójának lehetősége van a teljes rezilienciavizsgálat helyett egy jóval rövidebb, gyorsabb, ún. egyszerűsített vizsgálat előírására. Ez klímasemlegességi részvizsgálatot egyáltalán nem foglal magába és a klímaalkalmazkodási rész is alapesetben csak a projekt helyszínén (várhatóan) jelentkező éghajlatváltozási jellemzők és a projekt ezen jellemzőkkel szembeni érzékenységének minősítésén alapul, melynek eredményét a támogatási kérelemben egy táblázat kitöltésével kell igazolni. Amennyiben azonban az egyszerűsített vizsgálat eredménye indokolja, akkor a klímaalkalmazkodási részvizsgálat részletes elemzési szakaszának elvégzése is szükséges.
A pályázó számára csábító lehet sebtében és „formailag” letudni a vizsgálatot, különösen ha a klímareziliencia vizsgálat szükségességével csak közvetlenül a pályázat benyújtását megelőzően, esetleg (ahogy arra már volt nem egy precends) utólag szembesül. Érdemes szem előtt tartani, hogy ezen hosszú távon sokat lehet veszíteni – nem csak azért mert az irányító hatóságok egyre inkább ellenőrzik az elvégzett vizsgálatokat.
Az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat hatásossága
Az előírásoknak megfelelően elvégzett, alapos éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat a projekt, és így a projektgazda – és persze a projekt szolgáltatásaiból, hasznaiból részesülők – érdekeit szolgálja. A helyesen kivitelezett klímareziliencia-vizsgálat mind az előkészítési, mind a megvalósítási, mind pedig az üzemeltetési szakaszra vonatkozóan fogalmazhat meg hasznos és valóban szükséges intézkedéseket.
A klímareziliencia-vizsgálat persze valódi hatást akkor tud csak elérni, ha a szükségesnek ítélt adaptációs intézkedések be tudnak épülni a projektbe és meg is valósulnak. Ehhez általában hasznos, ha minél korábban, lehetőleg már az előkészítés, tervezés fázisával párhuzamosan sor kerül a reziliencia-vizsgálatra, és a projektgazda gondoskodik róla, hogy a vizsgálat megállapításainak, javaslatainak a projekt minden fázisában érvényt szerezzenek.
Az üzemeltetési szakaszban fentieken túlmenően ajánlott:
- a létesítmény fizikai állapotának és teljesítményének, üzemeltetési jellemzőinek nyomon követése és összevetése az időjárási adatokkal;
- szélsőséges időjárási eseményeket követően soron kívüli felmérés, kiértékelés;
- az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat rendszeres felülvizsgálata az üzemeltetés időszakában.