Szükséges-e a projektemhez éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatot készíteni?
Erre vonatkozóan mindig az adott pályázati felhívás által támasztott követelmények az irányadóak. Jelenleg például az IKOP Plusz felhívásai, valamint a TOP Plusz, GINOP Plusz, EFOP Plusz, DIMOP Plusz, KEHOP Plusz, MAHOP Plusz, BBA Plusz, az MMIA Plusz, továbbá az RRF egyes felhívásai tartalmaznak az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatra vonatkozó előírást. Egyes felhívások minden projekt esetében elvárják a klímareziliencia vizsgálatot, más felhívások csak bizonyos tevékenységek megvalósítása vagy bizonyos feltételek teljesülése esetén.
Honnan lehet tudni, hogy milyen típusú klímareziliencia vizsgálat szükséges; egyszerűsített vagy standard?
A pályázati felhívásban rögzítésre kerül, hogy első lépésben lehetőség van-e egyszerűsített vizsgálatra, vagy standard vizsgálatot kell végezni. (Az egyszerűsített vizsgálat végeredményétől függően ugyanakkor szükség lehet a későbbiekben részletes klímaalkalmazkodási elemzésre is.) Egyes esetekben a felhívás attól függően írja elő az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatot, hogy az adott projekt infrastruktúra fejlesztésre irányul-e.
Mi számít infrastruktúra fejlesztésnek?
A Klímareziliencia útmutató tartalmaz egy általános felsorolást az infrastruktúrának minősülő létesítményekről, rendszerekről. Egyes fejlesztések, beavatkozások esetében ugyanakkor nem feltétlenül dönthető el egyértelműen, hogy infrastruktúráról van-e szó. Kétségek esetén érdemes a pályázat kiírójához fordulni.
Hogyan kell elkészíteni az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatot?
A hazai Klímareziliencia útmutató segítséget nyújt mind magának a klímareziliencia vizsgálatnak az elvégzéséhez, mind pedig eredményeinek dokumentálásához. A Klímareziliencia útmutató jól használható, segítségével a legtöbb, egyszerű esetben a klímareziliencia vizsgálat elvégezhető, de elérhetőek egyéb segédletek is; mint például a JASPERS angol nyelven elérhető ágazatai útmutatói (https://climate-adapt.eea.europa.eu/en/metadata/guidances/jaspers-practical-sectoral-guidance-on-climate-resilience-proofing).
Ki készíthet éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatot?
Ellentétben a környezeti hatásvizsgálatokkal vagy a stratégiai környezeti vizsgálatokkal, még nincs erre vonatkozó jogszabályi előírás. Maga a Klímareziliencia útmutató sem ír elő a készítő képzettségére, illetve szakértelmére vonatkozó feltételt, de a standard vizsgálat részletes elemzési szakasza kapcsán javasolja szakértői munkacsoportok felállítását, és ezekbe klímavizsgálatokban jártas és megfelelő referenciával rendelkező szakértők bevonását. Egyelőre még ritka, de a pályázati felhívás is tartalmazhat erre vonatkozó előírást.
A Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata által tanúsított klímavédelmi szakértők az útmutató előírásainak megfelelő klímareziliencia vizsgálatok végzésére (is) felkészített szakemberek. A vizsgához kötött tanúsítás hivatott biztosítani az éghajlatváltozással összefüggő feladatok nemzetközi és hazai irányelveknek megfelelő elvégzésére alkalmas szakértők szakértelmét.
Szükséges-e szakértő bevonása az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat készítésébe?
Klímavédelmi szakértő bevonása, mint fentebb láttuk, egyelőre még jellemzően nem kötelező a kímareziliencia-vizsgálatba. Érdemes ugyanakkor szem előtt tartani, hogy még az egyszerűsített vizsgálat megfelelő minőségben történő elkészítése is kihívásokkal teli feladatot jelenthet a szakértelemmel nem rendelkezők számára, a részletes elemzés pedig hozzáértés és gyakorlat hiányában nem csak nehéz, hanem hosszúra is nyúló feladat lehet.
Mennyi időt vesz igénybe az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat elkészítése?
Kisebb projektek esetén a projektre vonatkozó információk rendelkezésre állása esetén tapasztalt szakember néhány nap alatt el tudja készíteni a standard rezilienciavizsgálatot is. Ennél hosszabb időt jellemzően csak a nagyobb volumenű és hatású fejlesztések éghajlatváltozási rezilienciavizsgálata vesz igénybe (pl. jelentősebb üvegházhatású gáz kibocsátással járó közlekedési fejlesztések).
Honnan lehet információhoz jutni a jövőben várható változásokkal kapcsolatban?
A legtöbb szükséges információ elérhető a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerben (NATéR): https://map.hugeo.hu/nater/. A NATéR-ban nem fellelhető információk vonatkozásában a Klímareziliencia útmutató további publikus adatforrásokat is megad.
Bizonyos kérdésekben emellett helyi dokumentumok, vagy a széleskörű nyilvánosság számára nem elérhető adatok is szükségesek lehetnek.